Tusnád-Újtusnád-Verebes
Tusnád község határa
Tusnád községet alkotó három falu – Tusnád-Újtusnád-Verebes – a Dél-Hargita, a Csomád-hegység és a Csíki-havasok által határolt Alcsíki-medence déli szegelétében fekszik. Határának központi részén az Olt kanyarog, amely a Tusnádi-szoroson keresztül, dél fele csapolja le a medencét és osztja két nagy részre a területet.
Határát északon, Verebes térségében, Csenetova-, Kozmás-, Fiság-patak, Görgős és Aszó-patak völgye választja el Csíkkozmás, Csatószeg településektől. Ótelvén, Verebes határa délnyugat írányban, Tompád, Kapus vonalát követve éri el a Mitács-tetőt. A Dél-Hargita gerincén Magyarhermánnyal, Kis- és Nagybaconnal a község nyugati határát, Kapus, Mitács-tető, Kemence-tető, Nagyjáhoros vagy Nagypiricske közötti gerinc alkotja. Sepsibükszáddal közös déli határa Nagyjáhoros, Holló-patak feje, Császáré állása, Frácen-patak, Olt, Likaskő közötti gerincen húzódik. A keleti határrészben Sepsibüszád felett Sonkolyos-patak, Nagyhegy a határ. Ördöglik-, Komlósárok-teteje, Kiscsomád, Nagycsomád, Csomád-éle, Mohos-hegyese-Fenyősponk-Nagyláz vonal Csíklázárfalvával képez határt keleten. Mohos-sarka, Köztető, Bolondos gerince, Hoszúmező-, és Veres-patak közötti, Hosszúmezőként emlegetett terület közigazgatásilag Lázárfalvához tartozik, de a tusnádi gazdák tulajdonát képezi. Korábban az 1800-as évek végéig a Szent Anna-tó és Mohos is Tusnádhoz tartozott. Tovább észak felé Lázárfalvával Kisharam, Kőballang, Zsigahát, Szeretszegirét, Kismező, Szénásmező a határ. Északon Kozmással a lázárfalvi úttól Csenetova-pataka, árka és Hidegkút árka képezi a határt.
Tusnád község földje
Tusnád község földjének talapzatát kréta kori flis vagy kárpáti homokkő rétegek alkotják, amelyek foltszerűen az Olt tusnádi szorosában és Hosszúmezőn bukkannak felszínre. A tektonikai és vulkanikus tevékenység hatására rendkívül töredezett krétakori homokkő, agyagpala talapzatra telepedtek rá a Dél-Hargita és a Csomád-hegység fiatal vulkáni kőzetei. A község nyugati határán emelkedő vulkáni vonulat kőzeteit Kapus-hegy környékén amfibol, piroxén andezitek, Kemencetető környékén bazaltos piroxén andezitek vannak a felszínen, amelyet Tisztapatakban a múlt század derekán kitermeltek, kockakövet pattintottak. Nagyjáhoros amfibol, biotit dacitjai alatt az első kiömlési kőzetek amfibol, biotit andezitből állanak. Az Olt baloldalán emelkedő Csomád-hegység dagadó lávakúpjait – Kisharam, Nagyharam, Fűharam, Vártető, Szurdoktető, Nagycsomád, Kiscsomád – urakodóan dacitok építik fel. A térség legfiatalabb vulkánjának robbanásos termékei horzsakő és hamu nagy távolságokra jutott el. A szürke lemosott dacithomokok nagy vastagságban halmozódtak fel Tusnád környékén, amit Ravasz-pataka völgyében napjainkban is kitermelnek az építőipar számára. Az alig 27-30000 éves Szent Anna-tó kráterének látványos terméke a repedezett úgy nevezett „kenyérhéj” vulkáni bombák, amelyeknek szép példányai Komlósárokból kerültek felszínre. A legújabb kormeghatározások szerint a Csomád vulkáni kúpjainak kora a következő: Kisharam 245000 év, Vártető 184000 év, Szurdoktető 164000 év, Komlósárok teteje 144000 év, Nagycsomád 133000 év, Nagyharam 96000 év, Mohos-hegyese 64000 év. Nagyjáhoros vagy Nagypiricske dacitjainak kora 2130000 év.
A község területén a medenceüledékek az Olttól nyugatra Oltelvén hegylábi lejtőtörmelékből áll. Talaja agyagos, a kráterekből lemosott kaolinnak köszönhetően. Felszínét sok-sok sekély völgy tagolja. A község területe az Olt baloldali részén, Verebes, Tusnád térségében homokos. Az Olt széles árterén és a teraszokon, a kráterekben nagy kiterjedésű tőzegtelepek alakultak, mint a Csemő, Égés, Benes, Nyírkert, Varsavész. Borvizes tőzeglápokként ismert a Nádas és Középpatak lápja. Az utóvulkáni működéseknek köszönhetően a községben közel száz szénsavas ásványvízforrás, borvízforrás ismert. Száraz gázömlések Tusnádfürdőn, az Olt jobb partján, Holló-patak tövén Imets- vagy Kovács- és Kristó-féle gödrökbe tör a felszínre.
Az előbbi sorokban ismertett ásványi anyagok közül napjainkban Ravasz-pataka völgyében a vulkáni homokot termelik ki külszíni fejtésben. A homok kitermelését az 1960-as évek elején kezdték meg Nagytusnádon, a Hegyfején. Teherautón szállították az újtusnádi vasútállomásra, ahol vagonba rakták és az ország különböző építőtelepeire szállították. Ugyanebben az időszakban bányászták, Vargyas-patak és Ördöglik térségében a horzsakövet a kozmetikai ipar számára. 1982-ben, Hosszúmezőn feltárt horzsakövet kissebb mennyiségben a Szőcsén lévő külszíni fejtésből termelték ki. Az elektronikai ipar finom csiszolóporként és a textilipar koptatóanyagként használta.
A Fenyősponk, Kisharam, Kőballang és Benevize térségében a vulkáni kőzetet, a jól hasadó és faragható dacitot nagyrészt építkezésre használták. A durva faragatlan követ alapozáshoz, kezdetben a boronaházak sarkait erősítették. A faragott kőből házak, ajtó és ablakkeretek, kémény födlapok, főleg az 1940-s évek elején nagy székelykapuk készültek. Dacitból faragták a telken a vállut, a kútkávát, a kézi sóőrlőt, a malomkövet, a vízvetőt. A beton térnyerése kiszorította a követ az építkezésből, csak alapozásnál használják. Kultikus tárgyak, temetői és útszéli kőkeresztek is nagy szában készültek. Híre volt annak, hogy tusnád községet alkotó települések temetőiben a múl század elején csak kőresztett állítottak. Sajnos a kőfaragók kihaltak, műkövek és távoli országokból hozott gránit síremlékek kerülnek újabban a temetőkbe.
Tusnád község déli határában, az Olt jobb partján, Sepsibükszád szomszédságában az 1990-es évek elejéig ipari kőbányászat folyt. Carpitus külszíni fejtésben ( CARiera de PIatra TUSnad) nagyrészt vasúti követ törtek. Nagyjáhoros keleti lejtőjén, Bányász-patak völgyében egykor aranyért kutatók rövid bányajáratot ástak, de csak csillogó piritszemcséket találtak.
A község egyik legértékesebb ásványi nyersanyaga a szénsavas savanyúvíz, a borvíz. Ismertebb borvízforrások: Zsidóborvize, Csíszerek borvize, Bogdán borvíze, az Alszegi borvíz, a Szeretszegi, a Rosszborvíz, a Bátordi borvíz, Ábrán borvize, Szorosároki borvíz, Nádasi borvíz, a Pallók borvize, Szemborvíz, Fekete györi borvize, Közeppatak tövi vagy Galuskás borvíz, Nyíresponki, a Sósborvíz, a Vargyasi borvíz, Tiszási borvíz, Várvápai borvíz, Ilona, Mikes, Apor, Rudi borvíz, Komlósároki borvíz, Imets Lázár borvze, Koncsag borvize, Lúgfőző tövi borvíz, Bányászpatak tövi borvíz, Ördögliki, Vendel borvíz és a Mévápatövi borvíz. Újtusnádon a Bátord nevű ártéren, a vasúti állomás szomszédságában működik az ország egyik legnagyobb borvízpalackozója, ahol 1973-tól a Tusnád, a Rejtett forrás szénsavas és az Artesi édesvizet palackozzák. Korábban az 1970-es 1980-as években a szén-dioxid gázt is palackozták, forgalmazták. A tusnádi borvízpalackozásnak volt előzménye, Tusnádfürdőn a Főforrás vizét az1860-as évek közepétől töltötték és forgalmazták még Havasalföldön is. Verebesen, napjainkban Zsidóborvizeként emlegetett forrás vizét a múlt század elején Mercur-forrás néven forgalmazták. Mercur-forrás Csíkverebes szöveg hírdette a borvíz eredetét. A határban lévő borvízforrásokat általában a mezei, erdei munkák idején használták. Tusnádon csak ünnepnapok idején került borvíz az asztalra, mivel a falu elterületén 1957-ig nem volt természetes szénsavas forrás. A borvíz házhoz szállítása a hagyományok szerint a gyermekek feladata volt, akik a Nádasi, Bátordi és a verebesi Zsidóborvizitől, cserép és később üvegkorsókban hordták a vizet. Télen kutyaszánnal, sarjuba, szalmába rögzített korsókban. Újtusnádon 1956-ban a Bátordkertben négy hidrogeológiai fúrást mélyítettek le, amely nagyhozamú, langyos 22,5 C hőmérskletű borvízrétegeket tárt fel. Az 1970-es évek végén Tusnádfürdőn a Csukás-tó partján az 1140 méter mély F 320-as fúrásból 63 C hőmérskletű nátrium-hidrogénkarbonátos, míg Veresvíznél a 730 méter mély F322 kútból 47 C fokos nátrium-kloridos termálvíz tört a felszínre. A borvizet nemcsak ivókúrára, hanem gyógyvízként fürdésre is használták. Nádasfürdőt, a ma is létező népi fürdőt emlegették egykor Tusnádfürdő néven. 1842-ben, Tusnádi-szorosban, Beszédmezőn felfedezett források köré épített borvízfürdőt kezdik 1860-as évektől Tusnádfürdőnek nevezni. Tusnádfürdőn ismert volt a Rezső, Ilona vagy Mezotermál strand, a Papok feredeje és a fedett Stefánia fürdő. Nádasfürdőtől délre is, Veresvíznél, vagy Felső-Tiszás patak forrásvidékén, ahol langyos, sós szénsavas források törnek fel, működött egy kis famedencés borvízfürdő. Veresvíznél 2021-ben kezdtek építeni egy modern üdülőt. Verebes határában az egykori Fokhídja szomszédságában 2012-ben épült meg az Olt-Rét-fürdő.
Tusnád község élővilága
A község területe nagyon gazdag növény és állatfajokban. Nyugati határán emelkedő vulkáni vonulat, valamint a Csomád-hegység erdeibem uralkodó lucfenyvesek általában a bükkösök szintje alatt vannak, leereszkednek egészen az Olt völgyéig. Ez a helyi földrajzi és éghajlati tenyezőknek köszönhető növényzeti inverzió szép példányai figyelhetők meg a verebesi Mitács gerincén, a Gyüngyerdőnél és a Csomádélén, Hosszúmezőn, a bükkös és a Nagyharamon tetején a nyíres. A tusnádi Olt-szorosban a lucfenyő mellett a nagy mennyiségben előforduló ezüstösen csillogó tűlevelű jegenyefenyő hatására világos a szoros. Kissebb foltokban, Vargyas-karéján, a Mohos tőzeglápban erdei fenyő is előfordul. Érdekességként megemlítjük, hogy a meszes talajt kedvelő tiszafa, a nevét viselő Felsőtiszás-patak völgyében napjainkban is előfordul. A langyos borvizek által lerakott mésztufa kedvez a tiszafa megtelepedésének. Az erdőszélek jelegzetes fája borsika, amely egykor Újtusnád nyugati peremén, a Borsikásban összefüggő erdőcskét alkotott. A fenyvesek között szórványosan előfordul a berkenye, a hegyi juhar, a bükk, a rezgő nyár, a nyír. Gyakoriak még a tűlevelüekkel kevert bükkösök is. Kiterjedt bükkösök vannak a község nyugati határában, Gyünygyerdő, a Tusnádi-szoros déli kijáratánál, Hosszúmezőn. Újtusnádi gazdágknak 560 hektáros területe van a baconi határban, Piricske Erdővidékre néző nyugati lejtőjén, amelyet kiterjed bükkös takar, ahol szórványosan előfordul még hárs, juhar, tölgy, szilfa és gyertyánfa. Érdekességként megemlítjük, hogy az Olt baloldali magas teraszén, Tusnád, Újtusnád mellett kis mennyiségben előfordul a cserfa és a hárs is.
Tusnád község területén előforduló védett tőzeglápokban több jégkorszaki, ritka maradványnövény él. A Csemő lápból ismert a sziberiai hamuvirág, Külsőégésben a zergeboglár, Belsőégésben a lisztes kankalin és a kockás kotuliliom, tőzegeper, vidrafű, Benes rétlápban még fellelhető a törpenyír, a címeres kakastaréj, a gyíkvirág, a mocsári kőtörő Nyírkertben a törpenyír, kék csatavirág, mocsári nőszirom, szibériai hamuvrág, Varsavészben a kék csatavirág, tőzegeper, vidrafű. Újtusnád alatt az Olt balpartján kialkult Közeppatak borvízláp növényföldrajzi szempontból jelentős, mert európai és világviszonylatban is itt van a törpenyír legdélebbi előfordulási helye és a mocsári kőtörőnek legdélebbi eurapai előfordulási helye. Kisharam alatt fekvő Nádas borvizeslápban gyakori a szibériai hamuvirág és a törpe kecskerágó jégkorszaki maradványnövények. A Sólyomkő természetvédelmi területen található a védett Teleki hölgymál.
A községi erdőkben és az erdőszéleken kitejedt legelők, kaszálók találhatók. Jelentősebbek: Hosszúmező, Nagyláz, Nádasorra, Eregető, Vargyas, Bocskoré, Szénégető, Mitács, Csutakos. Az Olt széles árterén a verebesi Nádtól az Olt tusnádi szorossáig, a Johosig nagy kiterjedésű vizes élőhelyek, rétek alakultak ki, amelyeket a helyiek kaszálnak.
A község határát behálózó patakok, időszakos vízfolyások által bevágott árkokban is jelentős füves területek alakultak ki, mint Tusnád-patak völgyében a Szeretszegi rét, Ravasz-pataka, Kincsesgödör, Közeppatak, Szárazárok, Mitács-patak, Égés-patak, Csenetava, Görgős.
A tusnádi élőhelyeken, erdőkben, mocsarakban, kaszálókon réteken, vizekben gazdag, változatos állatvilág figyelhető meg. Ha csak a gerincesket vegyük számba akkor is látható a gazdagság. A község területén található Olt folyóban valamint a patakokban, halas tavakban megtalálható a csuka, a fejes domolykó vagy balind, a vörösszárnyú keszeg vagy pirosszemű, a sebes patakokban ott van a sebes pisztráng és a botos kölönte vagy botos hal. A halas tavakban a ponty, csuka. Gazdag halállománya volt az 1980-as években betemetett régi Oltnak. Ekkor tűnt el a harcsa. A Fok helynevek az egykori hal- és vízgazdálkodásra utalnak. A kétéltűek közül a különböző békafajok és a gőték, szalamandrák jelentősek. Az Olt széles ártere igazi életteret bíztosít a vízi madaraknak, vadréceknek és terített asztalt a falvakba fészkelő fehér gólyának. Újra megjelentek a szürkegémek, amelyek az 1960-as években a tusnádi templomra vezető millenniumi fasor fenyőfáin fészkeltek. Megfigyelhető még a bakcsó, kiskócsag és a vörösgém. Gyakran látni Tusnád egén egerésző ölyvet, békászó sast, vörös vércsé, kabasólymot. A füves réteken fogoly és fürj látható. Az Olt menti réteken találkozhatunk a recsegő hangú harissal. A településeken gyakori a balkáni gerle, a harkály és a kistermetű kuvik. Erdeink öreg fáin látható a fülesbagoly is. Tusnád jellegzetes madara a homkbányák meredek falaiban fészkelő partifecskék. A települések kedvenc madara a gyorsröptű füstifecske. De a határban ott vannak a billegetők, barázdabillegető, pityerek, gébicsek, vízirigó, cinegék, légykapok, sármányok, pintyek, a zajos verebek, stb. A tusnádi erdők gyakori madara a holló. Nagy telepeik vannak Vargyas-patak völgyében, s az azt szegélyező erdőkben.
Nyugodtan leírhatjuk napjainkban divatos mondatot: „Tusnád medvével őrzött terület.” Az emlősök közül Tusnád község területén a medve a legelterjedtebb nagyvad. Napjainkban nemcsak az erdők, hanem a mezők és rétek lakója is. A nagytestű vadfajok közül megemlítjük, a gímszarvast, őzet és vaddisznót. De erdeinkben ott van a híúz, farkas, borz. Falvak peremén gyakori a róka. Kistestű emlősök közül emítésre érdemes a mókus, menyét, hermelin, görény, nyest és vizekhez kötődő pézsmapocok, vidra. Az esti órákban, szürkületben gyakran látni denvért is. Erdők, mezők elterjedt emlősei az apró testű rágcsáló, egerek, pockok, pelék. Újabban a patakok és az Olt mentén gyakori a hód, hatalmas gátakat épít.
Tusnád község címerében a természeti értékeket, a gazdag élővilágát az Olt, és a csőrében kockás liliomot tartó szürkegém jelképezi.